2015 és a következő évek munkavállalói egyre specializáltabbak és egyre virtuálisabbak lesznek. Inkább rugalmas időbeosztásban vagy részmunkaidőben, a legtöbb idejüket a központi irodán kívül töltve – más emberek irodáiban, úton, otthon és gyakran rövid idejű projekt alapú megbízásokban fognak dolgozni – derül ki a Leitz tanulmányából, amelyben az elmúlt két év egyre meghatározóbb folyamatának, a mobil munkavégzés növekedésének speciális aspektusait vizsgálták.

PwC HR-szakemberek körében végzett egyik kutatása szerint a megkérdezettek közel fele úgy gondolja, hogy 2022-re munkavállalóik legalább 20 százaléka alvállalkozó vagy átmeneti munkaerő lesz. A rövid távú szerződéses munka a munkáltatók körében népszerű, mivel csak a ledolgozott órák után fizetnek, így csökkenteni tudják állandó költségeiket, és egy-egy témára specializálódott szakemberek közül válogathatnak.

Az Egyesült Államok nemzeti szervezete, a Szabadúszók Szövetsége 2014 szeptemberében adott ki egy kutatást, mely szerint az ország munkavállalóinak 34 százaléka szabadúszó – az évezred nemzedéke között ez az arány még magasabb, 38 százalék. A szervezet szerint ez az “új átlagos/normális”.

Az új típusú dolgozó új típusú munkákat végez, újfajta módokon

Régebben az, ha valaki mobil munkaerő volt, nem igazán jelentett magas státuszt vagy befolyást az emberek szemében. Valójában gyakran éppen az ellenkezője volt igaz. Az utazó ügynökről kialakult klasszikus kép, melyet Arthur Miller az Ügynök halála című művében megörökít, inkább negatív volt: állandóan úton van, elszigetelt, ritkán tud hazamenni, nincs kapcsolatban a központi irodával sem fizikailag, sem kulturálisan. Ez radikálisan változik. Egyre többen vagyunk mobilisek, mint azt gondolnánk – még azok is, akik magukat “irodistáknak” nevezik. Például az irodai dolgozók 2/3-a végez távolról munka jellegű tevékenységet minden hónapban.

A válaszadók 60 százaléka munkájának egy részét az irodán kívül végzi, egyharmaduk pedig a munka több mint 30 százalékát. Kevesebb, mint negyedük dolgozik csak állandó helyén. Minden ötödik megkérdezett munkájának legalább felét irodán kívül végzi. A megkérdezettek közül 10-ből 8-an hazaviszik munkájukat egy átlagos hónapban – ismertette a Leitz kutatásának adatait a “Munka jövője” tanulmány egyik szerzője, Andrew Crosthwaite (az Euro RSCG London egykori vezető tervezője, aki az elmúlt években scenario tervezéssel foglalkozott Richard Watsonnal, közös cégükben, a Futures House-ban).

A nomád munkavállaló

A Forrester’s 2013-as, “Mobil Munkaerő Adaptációs Trendek” (Mobile Workforce Adoption Trends) elnevezésű kutatása a globális munkaerő 29 százalékát a következőképpen definiálja: “Bármikor, bárhol – az információs munkavállalók”. Ezt azokra a dolgozókra érik, akik legalább három vagy több készüléket használnak, és több helyszínről dolgoznak. Ez a szám az előző évhez képest 6 százalékkal növekedett, ez az arány 2020-ra legalább 50 százalék lesz.

Bizonyos iparágakban nagyobb a központi irodán kívül dolgozók száma.

közszolgáltatásIT,telekommunikációszállítmányozás és tanácsadás mind olyan területek, ahol mindig is egyértelmű volt, hogy oda kell vinni a munkát, ahol a megrendelő van.

Csakúgy, mint a mobilitás, a szerződéses munkavégzés sem volt elismert dolog a múltban. A rugalmas munkaórák iránti igényt az elkötelezettség hiányának értékelték. Az efféle munkát az alkalmi munkához hasonlították és bizonytalannak vélték. Az ideiglenes munkás a múltban azt jelentette, hogy az ilyen dolgozó soha nem lesz része a vállalatnak, azaz ő egy kevéssé elkötelezett “nomád”. Ám ez a megítélés elég gyorsan változik – véli a tanulmány szerzője.

A brit vállalatok 64 százaléka bevezette a rugalmas munkavégzést, Németországban ez az arány 57 százalék – derült ki a 2013-as, a Bakker Elkhuizen által HR-szakemberek körében végzett Nemzetközi Rugalmas Munkavégzés Felmérésből (International Flexible Working Survey).

Generációs különbségek

Ahogy munkahelyek egyre inkább többgenerációsak, a munkához és munkavégzéshez való hozzáállások is egyre különbözőbbek lesznek. Az eltérő életkorok és az életstádiumok sokféle nézőpontot eredményeznek. Az Y generáció tagjainak 58 százaléka kevesebb, mint 3 évet szeretne egy munkahelyen tölteni, szemben az X generációval, akik átlagosan 5 évig tartózkodnának egy munkahelyen, a baby boomerek pedig átlagosan 7 évig – áll az Elance-oDesk által 2014-ben publikált Millennial Majority Workforce Study kutatásban.

Az X és az Y generáció jellemzői a munka jövőjére is hatással lesznek. Technológiailag képzettebbek, sokkal jobban képesek multitaskingra, mivel különböző eszközök között kapcsolgatva nőttek fel. Amennyiben a munkafeltételek nem felelnek meg igényeiknek és elvárásaiknak, keresnek majd olyan munkahelyet, ahol megfelelnek.

A technikai fejlődés

Sokan emlékeznek még arra az időre, amikor az irodán kívül tartózkodás egyet jelentett az elérhetetlenséggel – és ennek rossz és jó oldalára egyaránt. A jövőben az “okos munkavállaló” “állandó elérhetőségét” biztosítani kell, bárhol is van.

A hordozható eszközök megjelenése – először a laptop, majd a táblagép, az okostelefon és potenciálisan új hibridek, mint például a phablet – megváltoztatják, és a jövőben teljesen átalakítják munkavégzésünket. Az okostelefonok és táblagépek elterjedése 10-szer olyan gyors volt, mint a számítógépeké volt 20 évvel ezelőtt. Például már most több mobiltelefon van a világon, mint ahány ember.

Régebben a vállalatok sokszor egyedülálló egységekként működtek, állandó munkaerővel.

Tudták, hogy munkavállalóik “sajátjaik”, és nem dolgoznak másnak (például versenytársaiknak) szerződéses alapon vagy szabadúszóként. Az információt a helyszínen tartották – mert a legtöbb munkavállaló ott dolgozott. A hozzáférést szigorúan ellenőrizték, vagy zárható aktarendszerező szekrényekben vagy a biztonsági rendszer védelmével. Gyakran voltak az anyagok duplikálva, és kihívást jelentett egy-egy jelentés vagy munkaanyag legfrissebb verziójának megtalálása.

Az információ ma már egy másfajta árucikk – majdnem mindig digitális (még akkor is, ha a papír még mindig fontos) és folyamatosan frissül, valamint szabadabban elérhető az emberek számára. Az egyre mobilabb, átmenetibb, önellátóbb munkavállalók új kihívásokat jelentenek a szervezetek számára – és az emberek által munkájukhoz használt készülékek egyre jobban megkönnyítik ezt.

Ám felvetődik még egy biztonsági probléma: a dolgozók nem a cég, hanem a saját készülékeiket használják. A munkavállalók több mint fele használ saját maga által választott laptopot, táblagépet és okostelefont, ugyanis az Y és a Z generáció kifejezetten nem szeretne kevésbé fejlett mobil eszközzel dolgozni, mint amit magánéletében használ. Mivel a készülékek a munkavállaló tulajdonai, milyen kontrollja van a vállalatnak felettük? Míg az IT-szakemberek fele gondolja úgy, hogy a munkavállalók betartják a munkahelyi mobilkészülékek személyes használatára vonatkozó előírásokat, a munkavállalók 70 százaléka állítja, hogy nem.

A becslések szerint évente 10 millió készülék tűnik el kereskedelmileg érzékeny adatokkal.

Néhány évvel ezelőtt a mobil telefonok átvették az esernyők helyét, mint a legtöbb elvesztett tárgy a londoni metróvonalakon. Általában csak akkor hallunk erről, amikor egy kormányzati munkavállaló 20 millió ember adózási adatait elhagyja egy kávézóban. Ezért gondolják a vállalatok úgy, hogy felelősek érzékeny adataik megóvásáért.

Az elveszett eszközök távoli törlése egy lehetséges megoldás, de ennek nem várt következményei lehetnek. Az adatvédő Acronis cég egy 2013-as kutatása szerint az Egyesült Államokbeli cégek ötöde törli a munkavállaló eszközét, amikor elhagyja a vállalatot. Ez természetesen a felhőben is törlésre kerül, és nemcsak a munkával kapcsolatos adatok. Természetesen az e-mailek kitörlése érthető, de a gyerek születésnapi fotói?

A Leitz kutatásában szereplő mintacsoport több mint fele vette már észre, hogy más is belenéz bizalmas információiba táblagépén vagy laptopján keresztül. Negyedük szerint ez gyakran megtörténik. (Természetesen azt nem kérdezték meg, ők hányszor csinálják ezt…)

A kutatásról

Két évvel ezelőtt az Esselte irodaszergyártó cég kiadott egy tanulmányt a Munka jövője címmel. Most a Leitz márka adta ki egy tanulmánysorozat első részét, melyben az elmúlt 2 év egyre meghatározóbb folyamatának – a mobil munkavégzés növekedésének – speciális aspektusait vizsgálta. A kutatás alapja egy 800 fős, vezetői szintű munkavállalói panel megkérdezésén alapuló felmérés volt négy európai országban: az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Ezek az országok a négy legnagyobb gazdaságot és munkavégzés szempontjából különböző hozzáállásokat képviselnek.