Egész ágazatok alakulhatnak át, vagy akár szűnhetnek meg a technológia fejlődése miatt.

A digitális fejlődés radikálisan megváltoztatta azt, ahogyan a szabadidőnket és a munkaidőnket töltjük, az elektronikai eszközök életünk szinte minden pillanatát átszövik. Sehol sem drámaibb ez a tendencia, mint az álláspiacon, ahol valóban a bőrünkre megy a “játék”.

Két, a témát jól ismerő szakembert kérdeztünk meg arról, vajon milyen hatással van a digitális forradalom a munkaerő-piacra és mely ágazatok dolgozóit fogja a leginkább érinteni. A vélemények eltérnek, egy dologban azonban mind a ketten egyetértettek: történelmi léptékű átalakulás zajlik a munka világában.

Több állás szűnik meg, mint amennyi születik 

“A legutóbbi időkig joggal lehetett azt hinni, hogy a technológiai fejlődés nem tesz mást, mint megszüntet fizikai és irodai rutinmunkákat, s legalább ugyanennyit létrehoz más ágazatokban. Mivel az automatizáció főként alacsony vagy közepes végzettséget igénylő munkahelyeket szüntetett meg tömegesen, a közgazdászok hajlamosak voltak a fejlett országokban a növekvő egyenlőtlenséget is – legalább részben – a technológiai fejlődés számlájára írni, amely a képzettebb munkavállalók jelent jobb anyagi lehetőségeket. A követendő politika is világosnak tűnt mindezek alapján – több és jobb képzés mindenkinek. Ami ezt az átláthatóan felépített és logikusnak tűnő képet megkérdőjelezte, az mindenekelőtt a mesterséges intelligencia fölemelkedése” mondta Kis Miklós gazdasági szakújságíró a Profession.hu-nak.

Megszűnhet a fuvarozói munka

Kis Miklós felhívta a figyelmet: az első sokk, ami a társadalmakat éri majd, a fuvarozói munka eltűnése lesz, köszönhetően az önvezető autóknak, amelyek elsőként szinte biztosan a teherfuvarozásban terjednek majd el. “Emlékezzünk csak, a magyar kormány nemrégiben biztosított több milliárd forint támogatást kamionsofőrök képzésére. Azok a fiatalok, akik most a képzésben részt vettek, s talán úgy érzik, ezzel megalapozták jövőjüket, egészen biztos, hogy nem vezethetnek kamionokat a nyugdíjukig. Szó nincs arról, hogy csak a sofőröknek kellene aggódniuk, az emberi szintű mesterséges intelligencia gyakorlatilag minden foglalkozást képes lesz kiváltani, amihez jelenleg magas képzettség szükséges.

A munkapiacnak jelenlegi átalakulása minőségileg más, mint amikor a mezőgazdaságból az iparba, vagy az iparból a szolgáltatásokba sereglettek át a munkavállalók. Egyre több közgazdász – mint például a volt amerikai pénzügyminiszter Larry Summers is – vallja, hogy már nem számíthatunk arra, hogy a technológiai fejlődés teremt annyi új munkahelyet, amennyit megszüntet. Egy brüsszeli központú think tank, a Bruegel számításai szerint az Európai Unió munkahelyeinek több mint a felét veszélyezteti az automatizáció. Nem véletlen, hogy egy általános alapjövedelem bevezetésének ötlete az Európai Parlament Jogi Bizottságának a robotikára vonatkozó jelentéstervezetében is felbukkant megfontolandó javaslatként.”

 

Az olcsó munkaerőre már nem alapozhatunk

Kis Miklós kifejtette: “Magyarországnak, s más felzárkózó országoknak arra is gondolni kell, hogy az automatizáció hosszabb távon kérdésessé teszi azt a stratégiát is, hogy nagy adókedvezményekkel nagy gyártókat csalogatunk az országba. Figyelmeztető jel, hogy az Adidas nem a Távol-Keleten, hanem Németországban tervezi fölépíteni a következő, gyakorlatilag teljesen automatizált gyárát. Ez elővételezi, hogy a jövő automatizált gyárainál döntőbben eshet latba a telephely kiválasztásakor a piacok közelsége, mint a munkaerő ára. Nyilvánvaló tehát, hogy mindezekre tekintettel a magyar gazdaságpolitikai stratégiát is újra kellene gondolni, hogy a jövőben Magyarország is élvezhesse azt a bőséget, amelyet a robotok teremthetnének akár mindannyiunknak.”

Természetessé válik a többszöri átképzés

„Egyre többször hangzik el, hogy a mai digitális világban legalább háromszor kell átképeznünk magunkat. A változás milliónyi állást érintett már a számítógépek elterjedésekor is: ötven éve sem programozóra, sem informatikusra nem volt szükség, ma viszont szinte semmi nem működne nélkülük. A digitális világ először a hagyományos nyomtatást változtatta meg, anyomdákból kiszorultak az analóg technológiák: már senki sem tudja mi volt a fényszedés, ugyanakkor a digitális nyomdákban nem probléma bármilyen mennyiségű és terjedelmű anyag kinyomtatása”hívta fel a figyelmet Turcsán Tamás, a Connect East Incubator szakmai vezetője.

A feladat nem tűnik el, csak átalakul

Turcsán Tamás kifejtette: “A technológia változásával együtt jár a munka jellegének a megváltozása is. A feladatok ugyanis nem tűntek el, csak jelentősen átalakultak. A médiavilágánál maradva: az újságokat egyre kevésbé olvassuk papíron, egyre több a digitális forrás, amely azonnal eljuttatja hozzánk a híreket. Ebben csupán annyi a változás, hogy az online lapoknak nincs szükségük papírra. Az újságírókra ezután is szükség van, de papír helyett a laptopjainkon, mobilunkon, vagy a tabletjeinken olvassuk a cikkeket. 

Az eltűnő munkák helyett újak születnek. Korábban nem is gondoltuk, hogy majd az internetes kereső – a Google – határozza meg a sikerünket. Az utóbbi évek szülték a SEO, SEM szakmát, a webes fejlesztésben pedig egy tucatnyi új feladat született: az UI/UX tervező vagy web-ergonómus vadonatúj és nélkülözhetetlen szakemberekké nőtték ki magukat. Az egyre növekvő adatáradatban data scientistek igazítanak el, de vég nélkül sorolhatnánk a különböző internet-biztonsági, fejlesztő, működtetői titulusokat. A hagyományos marketinget az online marketing váltja le. A komplex gondolkodású Growth Hackerek pedig a közösségi média világában szereznek ügyfeleket a cégüknek. Változik minden: az eddig analóg gondolkodást felváltja a digitális.”

Azért még az ember az úr 

Turcsán Tamás szakértő szerint ezektől a tendenciáktól nem kell félni, a robotika még nem képes kivenni a kezünkből a vezetést, de a gyártási folyamatokban a kezünk alá dolgozik.“Gondolkodni, tervezni ezentúl is nekünk kell, mint ahogy a művészetben is az ember marad egyelőre a középpontban. A mesterséges intelligencia még nem fenyegeti az embert, hiába vezetnek autót, hiába sakkoznak jobban a robotika legjobb darabjai. Az ember továbbra is nélkülözhetetlen, a hibái ellenére komplexebb a digitális világ legjobbjainál.”